2017. június 9., péntek

Hajókormány borosdugókkal


Amikor egy kedves barátunk - aki a hajózást és a jó borokat egyaránt kedveli - hamarosan a születésnapját ünnepli, ajándékként csak egy dolog jöhet szóba: valami, ami egyszerre hajós és boros is. Ez persze igazi kihívást jelenthetne, ha az ember lánya az Etsyn nézelődve nem bukkanna rá egy borosdugókkal borított hajókerékre (vagy hajókormányra, kinek hogy tetszik). Nagyszerű, örül hát az ember lánya, éppen ez kell nekünk - ám ekkor megpillantja a csodás hajókormány árát, és a szállítást is hozzászámolva menten dob egy hátast. Jó, akkor ezt így felejtsük el... de azért persze nem teszi meg ezt, rágja, rágja a dolog belülről, hiszen ez annyira jó ajándék lenne -  és akkor egyszer csak az ember lánya nekiül, és összerakja azt a hajókormányt maga. Utólag pedig megállapítja, hogy jobb is volt így, hiszen közel sem volt annyira bonyolult, mint elsőre látszott, és benne van a szív is. És azért az úgy az igazi :-)


A hajókormányhoz először is kellett egy jó erős kartonlap - én egy papírdoboz oldalát vágtam le alapanyagként:





Erre kellett felrajzolnom a kormány alapját. Ehhez igazán tudományos eszközöket használtam: egy lapostányért, egy sütistányért és egy bögrét. :-) A kormány külső körére a lapostányér körberajzolásával tettem szert. Eggyel beljebb a sütistányért rajzoltam körbe, majd a bögrét - ezután pedig csak nyolc szeletre kellett osztanom a köröket, de ezt egy vonalzó segítségével már nagyon egyszerűen meg lehet tenni:






Barkácskést ragadtam (volna, ha nem tettem volna el valami biztonságos helyre,így csak simán egy éles kést használtam), és kivágtam a formát.






Végre elkezdődhetett a lényegi rész: a dugók felragasztása. Nagy szerencsém van, mert több helyen gyűjtik nekem a dugókat - egy ilyen projekt előtt érdemes időben szólni az ismerősöknek, ki ne dobják az értékes darabokat. :-)
Sejtettem, hogy a legtöbb munkát igénylő részt a kerék közepe lesz, ezért ezt hagytam a végére, és innen kezdtem meg a ragasztást, pisztoly segítségével.





Továbbhaladtam ezeken az utakon:





Egészen a csíkok végéig:






A csíkok közötti íves részekhez már kellett egy kicsit faragni a dugókon, de egy éles késsel ez csak pillanatok kérdése.






A végére maradt tehát a kormány belseje: ehhez majdnem az összes dugót meg kellett vágni, de végül már nem látszott semmi a papíralapból.





Mindez így már egészen jól mutatott, viszont a ragasztások és a dobozkarton alap óhatatlanul kilátszott, és lerontotta a látványt. Ezért vettem két-két méter 1 cm-es és 0,5 cm-es átmérőjű, natúr színű zsinórt - a vastagabbal kezdtem, és körben végig az alap széleire ragasztottam.




A kisebb szélességű zsinórból pedig a belső, háromszög alakú kivágások széleit ragasztottam körbe. Így már semmi sem látszott a kartonszélekből és a ragasztásokból - viszont cserébe nagyon szép lett a hajókerék. :-)
Amiről nincs kép, az az, hogy a kerék hátoldalának kartonfelületét beborítottam esztétikusabb papírral, és akasztót rögzítettem rá, így már fel is lehetett függeszteni.

Nemcsak ajándékként, hanem nyári dekorációként is megállja a helyét, de persze lehet, hogy én elfogult vagyok vele. :-)























9 megjegyzés:

  1. Gyönyörű lett mint mindig :-) A zsinórozás nagyon bonyolulttá teszi számomra:-( Így hát fele sem kezdek, hisz úgysem lesz ilyen szép mint a Tiéd :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem zsinórozás nélkül is impozáns :-)

      Törlés
  2. Szerintem nagyon fog örülni neki a barátotok, hisz igazi szívvel-lélekkel készült ajándékot kap!!!
    Valóban tökéletes nyári dekorációnak is! :o)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Timi! Nagyon sokat számít nekem, hogy mindig van egy kedves szavad a bejegyzésekhez...

      Törlés
  3. :) Navigare necesse est ! Szép és ötletes - csak honnan vegyek ennyi dugót?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Például onnan, ahonnan én - szólsz az ismerősöknek-barátoknak-családtagoknak, hogy tegyék félre neked a dugókat :-)

      Törlés
  4. Sziasztok,
    Mint az ajándékozott elmondhatom, hogy ez egy igen kedves ajándék. Már csak azért is, mert elmondható: hogy az alkotóelemeken keresztül több kellemes élmény is kapcsolódni fog ehhez. Szóval, csak ajánlani tudom. Egyet azért sajnálok: nem vittem le a hétvégi csopaki vitorlázásra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :-) :-) No majd a következőre! Lesz még néhány száz alkalom :-)

      Törlés